Hoppá

Észre se vettem, és már el is libbent kerek egy hónap blogolás nélkül... Lehet ám így is élni...:D

Sok minden történt az elmúlt hónap alatt, millió kilométer utazgatás, családolás, esküvőzés, most egy kis szusszanás, aztán a nyár végét még kicsit megünnepeljük Balcsin, és ennyi is volt. Ha iskolás lennék, már most egészen biztos, hogy depivel szőtt izgatottság lenne rajtam, hisz a szünetnek lassan vége, de azért a sulikezdésnek is megvan a maga szépsége... Vagyis volt...:) De felnőtt fejjel is rohan ez a nyár, ha belegondol az ember, 4 hónap, és vége az évnek, azért ebben a megvilágításban már nem is fest olyan derűsen a dolog, de persze ha egy pillanatnak is tűnik, azért szerencsére nem így van.:)

Na, és ami miatt ma megint belém nyilallt az érzés, hogy nem kell sokat alukálni már, hogy október legyen, az nem más, mint a Paranormal Activity 3 itthoni mozibemutatója... Debizonyáám!:P

Alig várom.:]

Természetesen, amit igazán várok, az nyilván a Kör 3D, de félek, hogy kb. meg se érem, mire kijön, persze én próbálok pozitívan hozzáállni.:] Sose felejtem el, mikor elmentünk Szilviékkel megnézni a megboldogult Kossuth Moziban az első részt (amire ráadásul egyik barátom elmondása alapján úgy készültem, hogy egy kiscsajról szól, akit hordóba zártak, és nem bírtam felfogni, hogy miért nem tudott kitörni belőle, de ugye ezek csak fránya részletek:D...). Atyám, pont 18 voltam, ami szintén nem ma volt, folyamatosan a szívinfarktus környékezett a film közben, drága Szilvi barátném meg úgy ült mellettem, mint aki legalább is a fagyasztóba jár szaunázni, meg se lebbentette a szempilláját eme igazi klasszikus... De hát vannak ilyenek ugyebár...:D Hjajjj, na mindegy, egyelőre elég lesz ez az októberi paranormalitás és természetesen csakis moziban, akkor kevésbé ijesztő otthon éjszaka...:P

ALOHA!